Takarmányozási szakember > Tejelő szarvasmarha
Mi a mikotoxin?
A mikotoxin szó a görög "mykes", penész, s "toxikum", méreg jelentésű szavakból származik. Az ergotizmus vagy Szent Antal tüze humán eseteit Európában már a középkorban leírták, és ma már ismert, hogy a Claviceps purpurea penész által termelt alkaloidok okozzák. 1960-ban, a Pulyka X járvány kitörése Angliában és ezt követően az Aflatoxinok felfedezése felkeltette az érdeklődést a mikotoxin kutatás iránt (Bullerman, 1979). Azóta több mikotoxint fedeztek fel, mint a trichotecén-vázasok, zearalenon, ochratoxinok, fumonizin.
A mikotoxinok mérgező metabolitok, amelyeket a termésen lévő gombák termelnek a szántóföldön, a feldolgozás vagy a tárolás során. Az élőállat előállítás folyamatába a takarmányon keresztül jutnak be (abrak, szilázs vagy szenázs) vagy az almon keresztül. A mikotoxinoknak negatív hatása van az állati teljesítményre, az állatok egészségére, a termékminőségre. Ezért a mikotoxinok ellenőrzése elengedhetetlen a termelés gazdaságossága, az állatjólét, termékminőség és élelmiszerbiztonsági okokból.
A mikotoxinok kémiailag változatosak, különböző kémiai család és 200-től 500 kD-ig terjedő molekulasly jellemzi őket. Több száz mikotoxin ismert, de alapos kutatómunka csak néhányról készült, és még kevesebbről van megfelelő módszerrel készült elérhető vizsgálati eredmény.
A mikotoxinok négy elsődleges mechanizmuson keresztül fejtik ki hatásukat:
-
Takarmányfelvétel csökkenés vagy szélsőséges esetben takarmány visszautasítás
-
A takarmány tápanyagtartalmának kihasználása romlik a megváltozott tápanyag felszívódás és metabolizmus miatt
-
Az endokrin és exokrin rendszerre gyakorolt hatás
-
Immunszupresszív hatás
A mikotoxikózis hatékony felismeréséhez fontos a mikotoxinnal érintett állatokkal szerzett tapasztalat megléte. Ez az ismeret, kiegészítve a megfelelő takarmány- és szövetvizsgálatokkal megfelelő alapot biztosít a mikotoxikózis pontos diagnosztizálásához.




